1. A Viski iskolát már az 1548-as esztendőben is említik, de valójában hiteles adataink csak a reformációt követően, a 16. sz. közepétől állnak rendelkezésünkre.
2. 1556-ban a viski városi tanácsot nemcsak az iskola fenntartására kötelezték, ha- nem a szegényebb iskoláskorúak ruhával és iskolaszerrel való ellátására is, ezzel is ösztönözve őket a tanulásra.
3. A kifejezetten tanítóságra alkalmazott rektorok megjelenéséig (1627) maguk a lelkipásztorok tanítottak, jobbára télen. Az első rektor Szenci Miklós volt. Ettől az időponttól valamennyi tanító nevét ismerjük.
Tantermül a napjainkban is működő református templomtól északra álló pap- lak egyik helyisége szolgált addig, míg fel nem épült közelében az 1675. évi nagy árvízig ezen a helyen mködő iskola. Egy kis épület volt két szobával, az egyikben lakott a tanító, a másik szobában folyt a tanítás. A viski tanító a máramarosi egyházmegye (Huszt, Hosszúmező, Técső, Visk, Máramarossziget és Remete) esperesének engedélyével szolgálhatott két, legfeljebb három évig. 1796-ig 59 rektora volt a viski református iskolának. Az állami iskola beindításáig pedig még 29 rektor és 64 tanító.
5. A viski egyházat és az iskolát az ellenreformáció sem tudta ellehetetleníteni, mert a mohácsi vészt követően Máramaros megye az Erdélyi Fejedelemségnek lett át- engedve. Az erdélyi református uralkodók Bocskaitól kezdve Bethlen Gáboron át I. és II. Rákóczi Györgyig sokban segítették, és emelni igyekezték az egyház és az iskola jövedelmét.
6. A Rákóczi-szabadságharc leverése utáni szatmári béke biztosította a protestánsok szabad vallásgyakorlatát, így a viski református iskola viszonylag szabadon folytathatta tevékenységét. A 1717-es tatárpusztítás után felújított Hátulsó utcai iskolában egyre több viski gyerek szerzett elemi ismereteket. Visken valójában III. Károly protestánsok gyöngítését célzó Carolina resolutioja sem tudott érvényre jutni, hiszen a század első harmadában a lakosság még tiszta református volt.
7. A 18. század második felétől Mária Terézia Magyarországra vonatkozó "nevelési rendszere", a Ratio Educationis, a felvilágosodás számos haladó gondolata mellett minden iskolába bevezette a német nyelv tanítását azzal a nem titkolt szándékkal, hogy rövid idő alatt az egész ország területén közhasználatúvá váljon. Ezt a viski iskola nem tartott magára nézve kötelezőnek.
8. A 18. század 50-es éveiben végezte el elemi osztályait a viski iskolában Méhes György, a kolozsvári egyetem filozófiatanára, aki Viskről került Szigetre, Kolozsvárra, majd Utrechtbe és Göttingenbe.
9. A 18. század végére a tanító pálya Visken is önálló értelmiségi foglalkozássá vált, az egy-két évig tanító diákok helyett a községben letelepedett családos tanítók vették át az irányítást. 1780-as években már római és görög katolikus valamint zsidó gyerekek is járnak a református iskolába. (Ebben az időben már a tantárgyak száma is gyarapodott: a valláserkölcsi oktatás, magyar írás, olvasás és fogalmazás, számtantanítás és a latin nyelv alapjainak tanítása mellett állampolgári ismereteket is oktattak.)
10. Az 1789-es évben a református gyülekezet 180 családból állott, iskolájának rektora Kiss Bálint, 55 fiút, preceptora: JámborJános szintén 55 fiút és lányt tanított.
11. 1796-tól megvalósult a lányok és fiúk külön tanítása is. Az első viski leánytanító Lőke Péter volt, aki már 1796-tól 1817-ig (haláláig) itt tanított.
12. 1800-tól kor szerinti csoportosításról is tudunk, a kisfiúknak külön tanítójuk van Igyártó Péter személyében. A szóban forgó időszakban a magyar nyelvet már tantárgyként oktatják (a magyar hivatalos nyelvvé csak az 1843/44-es országgyűlés után lett).
13. 1825-ben a Hátulsó utcai iskola három tantermében folyt az oktatás. Egyikben Kása Dániel rektor tanított 44 nagyobb fiút, a másikban Ladányi Dániel preceptor45 kisebb fiút, a harmadikban Burján Sámuel leánytanító 44 kisebb és nagyobb leányt.
14. 1824 után úgy a római, mint a görög katolikusoknak külön iskolájuk lett. A ruszin gyerekek az Oroszvég utcai új görög katolikus iskolában, a római katolikusok az imaházuk egyik helyiségben tanultak.
(A tanítás a reformkorban is a gyakorlati élethez alkalmazkodott. A viskiek számára igen fontos és gazdaságos gyümölcstermesztés megkedveltetéséről és tökéletesítéséről is gondos- kodtak, ennek elméletét és gyakorlatát már 1830-ban az egyház faiskolájában tanítják a tanítók.)
15. A 19. század eleje viski iskolájának hírnevét öregbíti Lassu István (1797-1852), a statisztikai tudományok első magyar művelője, aki elemi iskoláit itthon végezte. (Emlékét márványtábla őrzi iskolánk falán)
16. Az 1848-49-es szabadságharc elbukása után elsőként a református egyház tért magához. 1851 tavaszától 1852 őszéig felépítette a két tanteremből és két tanítói lakásból álló, abban az időben Máramarosban egyik legnagyobbnak számító iskola- épületet, a Kölcsey Ferenc Középiskola épületének elődjét.
17. 1851. április 9-étől meghatározták a népiskola szervezetét és felettes hatóságait, az iskolaév tartalmát és az ünnepélyes évzáró vizsgák megtartását. Megállapítják a tanulók osztályozását és a tanítandó tantárgyakat, felveszik "az ember- és egészség- tant", a leánytanulók részére a "női tant" (háztartástant). Elrendelik a felvételi, előmeneteli, mulasztási és anyakönyvi naplók pontos vezetését.
18. 1860-tól Géressy László (1834-1870) vezetésével a felserdülő ifjakat is oktatják "gyümölcsésztre" a vasárnapi iskolában, ahova 15 éves korukig jártak a fiatalok. A legjobb sikerrel oltó iskolásokat Héder János vármegyei alispán 1862-ben pénzjutalomban is részesítette.
19. Az abszolutizmus időszakában a viski református iskolában három olyan személy is tanult, aki később országos hírnevet szerzett: Géressy Kálmán (Visk, 1841. december 25.-- Debrecen, 1921. január 23.), jogakadémiai tanár és öccse Imre a szigeti főiskolai tanár, valamint Krüzselyi Bálint (1844-1900), tanár, író szerkesztő.
20. 1867 után az Eötvös-féle 1868. évi XXXVIII. tc. kimondta a tankötelezettséget, és elrendelte, hogy a korábbi népiskolákat hat évfolyamos népiskolává, és a rá épülő három évfo- lyamos ismétlő népiskolává kell továbbfejleszteni. A 6-12 évesek mindennapos, a 12-15 évesek a heti néhány órás ismétlőiskolát voltak kötelesek látogatni. Visken a vasárnapi iskolát 1878-ban fejlesztették ismétlőiskolává.
21. A kiegyezés idejére a Hátulsó- és a Nagy utcai iskolák kevésnek bizonyultak a tanulók létszámához, ezért a református templom mellé egy új iskolát építettek. Ebben a "kisszeresi-nek elnevezett iskolában 1884. január 1-én kezdődött el a tanítás.
22. 1888-ban az egyházmegye szigorúan utasította a viski egyházat még egy iskola felállítására. Az egyháznak sikerült megszereznie a Piac utcai kincstári kocsmát. Ebben, a kocsmából átalakított iskolában 1891 szeptemberében kezdtek el tanítani.
(Tantárgyak ebben az időben: természetrajz, Európa földrajza, irodalom szavalmányokkal, hittan, Máramaros megye rövid földleírása, számtan, földgömbtan, gazdaságtan, növénytan, természettan, magyar nyelvtan.)
23. A Viski Állami Iskola építése Héder János nyugdíjas járásbíró közbenjárására Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszter idején indult be. Felépült a Kandikó és a Nagy utcai állami iskola. Az új épületben 1900. szeptember 1-től kezdődött a tanítás. Az állami népi iskola 4 osztályos volt, amit a tanuló 10 éves korában fejezett be. Az 5. és 6. osztályt a felekezeti iskolában folytatták, majd ezt követte a 2 éves ismétlőiskola.
Almády Irén Csík Mihály Fábry Ilona Fülöp Sándor Titli József
Az iskola alapvagyonához tartozott egy 100 holdas erdő is. A növendékek előbb a községhez majd az állami népiskolához tartozó gazdasági iskolában heti 5-7 óraszámban a reáltárgyak ismétlésével és kosárfonás mellett gazdasági ismeretekkel – különösen a gyümölcstermesztés fejlesztésével – foglalkoztak. Gyakorlati részlegként a Hátulsó utcai egy holdas községi faiskola szolgált
24. A sok viski áldozatot követelő első világháború után, 1918 novemberében Visken is megalakult a „tanácskormány”, ennek felszólítására az állami iskola tantestülete felesküdött a Tanácsköztársaságra.
25. 1919-ben románok szállták meg a községet, akik az iskolaüggyel szemben is érdektelenséget mutattak. Raktárrá alakították át a tantermeket, és a tanítás folyamatosságát csak a tanulóktól gyűjtött adományokkal lehetett fenntartani.
26. 1920. szeptember 1-én a viski állami iskola tanítóit újra feleskették, ez alkalommal a Csehszlovák Köztársaságra.
27. 1922. június 30-án Szeverin Bocsek iskolai referens utasítására bezárták a Nagy utcai állami magyar iskolát, és magyar tanítóit nyugdíjazták. Ezzel megszűnt a magyar tannyelvű állami elemi iskola, helyét az orosz-magyar állami elemi iskola foglalta el 3 orosz, 1 magyar és 1 cseh osztállyal.
28. A magyar 3. osztály az 1931/ 32-es, a 4. pedig a következő tanévben indult, és így is maradt a visszacsatolásig. Ezzel szemben az orosz iskola 1931-re 4 osztályos, 1933-tól 5 osztályos, 1935-től pedig 6 osztályos lett. Az oktatás részét képezte az államvédelmi nevelés, amelynek célja a regrutává való felkészítés volt.
29. A visszacsatolást követően, az 1939-1940. évi területrendezések után Máramarost (Ugocsa, Szatmár, Szabolcs megyékkel és Szatmárnémeti várossal együtt) a szatmárnémeti tankerülethez csatolták, iskoláinak felügyeletét pedig 18 tanügyi előadóra bízták.
30. Községünk állami iskolája 1939-től Viski Magyar Királyi Állami Népiskola elnevezéssel újra magyar tannyelvű lett. A magyar tannyelvű állami iskola első négy osztályát mindhárom felekezet számára kötelezővé tették, így a görög katolikus ruszinok négy évig magyarul tanulták a tantárgyakat az anyanyelvi órák kivételével. A magyar gyermekek számára is bevezették a ruszin nyelv tanítását úgy az állami, mint a felekezeti iskolákban.
31. 1943 szeptemberétől Hadházy Antal segédlelkész szervezésével Visken az erre a célra berendezett Velence utcai épületben (a mai gyógyszertár helyén) tanították a polgáris fiúkat és lányokat, vizsgázniuk azonban Técsőn kellett.
32. A szovjet rendszer első lépésként megszüntette az egyházi iskolákat, az oktatás állami irányítás alá került. Az 1944/45-ös csonka tanévben ukrán nyelven folyt úgy-ahogy a tanítás.
1945/46-os tanévben visszaállítják a cseh időszak iskolarendszerét azzal a módosítással, hogy a Kandikó utcai állami iskolában és a vele szemben levő óvoda épületében (később a Velence utcai iskola épületében is) már nem ruszin, hanem ukrán nyelven folyt a tanítás.
33. Az 1945/46-os tanévben beindul az oktatás a magyar nyelvű elemi iskolában is. A tanórák a Nagy utcai egykori állami iskola és a református iskola épületeiben valamint a Piac utcai iskolában (Kék Bolt) folytak Szedlák Mihail egykori csehszlovák, később magyar állami, a szóban forgó időben pedig szovjet tanító igazgatása alatt.
34. 1947-ben a magyar elemi beolvadt a 7 osztályos magyar tannyelvű általános iskolába. 1950-ben a két hétosztályos magyar tannyelvű iskolában már 498 tanuló tanult (az ukránban 485).
35. Az 50-es évek elejétől egyre többen akadtak olyanok, akik látva a hatalom nyelvének hiányos ismeretéből adódó esélyegyenlőtlenséget, ukrán nyelven taníttatták gyermekeiket. Mivel magyar középiskolát nem nyitottak -- csak a dolgozók esti középiskolájában nyílt egy magyar osztály 1957-ben, a továbbtanulásra vágyó magyar iskolások is csak a Viski 1. sz. Középiskolában ukrán nyelven tanulhattak tovább. Ennek ellenére tíz év (1950-1960) átlagát tekintve évente 457 tanulója volt a magyar iskolának, átlagosan 40 tanuló fejezte be a hét osztályt.
36. 1958. december 24-én elfogadták az új iskolatörvény, amely szerint a 8 éves alapiskolához 2 (majd 3 éves) középiskola kapcsolódik.
37. Az 1960/61-es tanévtől a mi általános iskolánk is nyolc osztályossá alakult, s ez még inkább tanteremhiányt okozott. Ekkor erősödött fel a tantestület és a szülők középiskolát sürgető hangja.
38. A szovjet korszak kezdeti időszakában olyan személyek tanultak az iskolánkban, mint Dr. Géczi József (1937-- ) fizikus, a Szovjet (majd az orosz) Tudományos Akadémia tagja, Fodó Sándor (1940-2005) nyelvész, polgárjogi harcos, akiknek neve Európa-hírűvé lett.
39. 1963-ban, mivel az állami szervek nem mutattak hajlandóságot magyar középiskola létrehozására, a szülők és a tantestület elhatározták, hogy a Nagy utcai egykori református kőiskolára emeletet építenek, két tantermet a szülők önerőből szándékoztak elkészíteni, a másik kettőhöz a helyi kolhoz illetve az állam segítségét kérték. Beindult a magyar iskola történetében egy addig és az óta is páratlan szülői összefogás.
40. 1964 tavaszára a tantestület a szülőkkel karöltve színjátszó csoportot hozott létre, amellyel vendégszereplésre vállalkoztak Kárpátalja magyarlakta helyiségeiben. Az előadássorozat tiszta jövedelme 1 813, 85 rubel volt. Ez a pénz szolgált alaptőkéül az építkezéshez. Szülők, tanítók és diákok tettrekészségének és fizikai munkájának köszönhetően 1964 augusztusában lebontották a régi tetőszerkezetet, és novemberben már tető alatt állt az új emelet. Ebben a nagy kalákában naponként átlagosan 11 felnőtt (tanító és szülő) és 15 tanuló vett részt.
41. Mivel az iskola állami támogatásban is részesült, lehetőség nyílott a tanulók étkeztetésének megoldására is. Az előző építkezéshez hasonlóan közmunkában épült fel 1965 őszén naponta átlagosan 6 szülő és az őket kisegítő tanulók részvételével az iskolaudvar nyugati oldalán egy konyhát, étkezőtermet és gazdasági helyiséget magába foglaló épület, s így a tanulók étkeztetése is beindulhatott.
42. A felsorolt tényezők lehetővé tették a Viski 2. számú Magyar Tannyelvű Középiskola megnyitását. Az 1964/65-ös tanévben kezdődött el a tanítás a 9. osztályban 27 tanulóval, és 1966 tavaszán ballagtak az első érettségizők.
Ekkor kezdődött el az iskola felvirágzása úgy az oktatásban, mint az órákon kívüli tevékenységben. A műkedvelő színjátszó csoport is figyelemre méltó eredményeket ért el, az illetékes szervek népszínházzá nyilvánítását is ígérték.
43. Az 1971-es szakszervezeti közgyűlésen az 1964-es építkezés tapasztalatainak birtokában a szülők elhatározták az iskola továbbépítését – mert még mindig hat épületben, három különböző utcában, gyakran két váltásban folyt a tanítás megfelelő szaktermek és tanműhelyek nélkül.
44. 1972. október 22-én az általános szülőértekezlet 246 résztvevője határozatban szólította fel a szülői tanácsot, hogy "intézkedjen az iskola továbbépítésével kapcsolatban”, és 23 tagú építési bizottságot választottak.
45. Csaknem két évtizedig tartott a viski magyar közösséget erősen próbára tevő küzdelem, amely végül is meghozta gyümölcsét: 1990-ben az új épületszárnyban is megkezdődhetett a tanítás. Akkor már 23 tanterem, tornaterem, konyha és étterem állt a tanulók rendelkezésére egy fedél alatt. A viskiek mintegy 100 ezer rubel értékű társadalmi munkát fektettek az építkezésbe. Ezek után jelentősen javult az iskola anyagi bázisa is.
Tisztelettel emlékezzünk azokra az igazgatókra, akik vagy szívügyből, vagy hivatali kötelességtudatból segítették az iskolaépület létrehozását: Antal Mihály, Bilaninec Emil, Nyáháj Jurij, Zsigmond Miklós és Molnár Tibor. Természetesen köszönjük minden akkor és azóta itt dolgozó pedagógusnak, és elsősorban a viski népnek, akik a magyar nyelvű oktatás olyan lelkes híveivel, mint id. Sari József és mellette Pál Imre, Botos Imre, Hánka Sándor, Mihalovics József, Goór Rudolf és sok-sok nagyszerű viski magyar ember.
Az építkezés okozta kényelmetlenségek ellenére a 70-es évek viski magyar iskolája egyre jobb eredményeket mutatott fel. Sokan nyertek felvételt az Ungvári Állami Egyetemre, a Szovjetunió más felsőfokú intézményeibe és szakközépiskoláiba. A tanulók jelentős sportsikereket értek el a járási versenyeken. Az is igaz azonban, hogy az 1973-ban szervezett, a terület középiskoláit is bevonó Petőfi-est, majd az 1977-ben megrendezett Ady-est miatt nacionalizmussal vádoltak egyes tanárokat, de az 1989-es Petőfi-est már egy szabadabb politikai légkörben zajlott. Ez a légkör bizakodóvá tette a szülőket és a tanári kart egyaránt. Az iskola anyagi bázisa is megerősödött a rendszeresebb állami támogatásnak köszönhetően.
47. 1964 és 1980 között átlagosan évente 497 tanulója volt az iskolának.
Területünk, sőt az országhatáron túl ismertté tették nevüket iskolánk egykori tanulói, olyanok, mint Balázs István fafaragó, iskolánk rajztanára, Pál Lajos népzenész, az Európa-díj a Népművészetért kitüntetettje és felesége, Jancsó Katalin zenepedagógus, Perdukné Lator Ilona, néprajzkutató, Becske József költő, s ezen kívül sok-sok tanító, orvos, üzletember, vállalkozó, jó mesteremberek, mindenki, aki becsülettel megállja a helyét az életben.
48. 1993. március 20-án nagyszabású rendezvény keretében vette fel iskolánk Kölcsey Ferenc nevét. Ekkor avatták fel a Balázs István által faragott Viski kaput az iskola régi bejáratánál.
49. Megrendítő, de egyben gyümölcsöző volt az az összefogás, amelyet az 1998-as árvíz idején tapasztaltunk úgy az anyaország, mint ukrajnai szervezetek részéről. Iskolaépületünk állagát megerősíthettük, áttérhettünk gázfűtésre, és a technikai felszereltséget is tökéletesíthettük. Mindezeknek koordinátora Forgon László igazgató úr, Szeles Emma, tanügyi vezető asszony és Sari József szervező igazgató úr volt, és természetesen az egész tantestület, aki mindvégig helytállt.
50. Az iskola történetének talán legnagyobb eseménye az intézmény fennállása 450. évfordulójának megünneplése volt 2006. november 13-án. A rendezvényen részt vettek az iskola diákjai, tanárai és szülői társadalma mellett az iskola egykori tanárai, tanulói, a járási és a területi oktatásügy meghívott képviselői, számos anyaországi vendég, mindazok, akik számára nem közömbös a Viski Kölcsey Ferenc Középiskola jelene és jövője.
AJÁNLOM AZ OLDALT
